Kinek hová rakódik le a felesleges zsír?

Hogyha kimegyünk az utcára vagy szétnézünk az edzőteremben, megfigyelhetjük, hogy az emberek eltérő módon, eltérő helyekre híznak. Van, akinek a fölösleges zsír nagy része a fenekén és a combjain raktározódik, van, aki inkább a hasára hízik, és így tovább.

De megfigyelhetjük például azt is, hogy a férfiak jellemzően „sörhassal” rendelkeznek, és inkább a hasukra híznak (miközben a lábuk és a végtagjaik kifejezetten vékonyak), a hölgyek meg inkább a fenekükön és a combjukon raktározzák a fölösleget. A hölgyekre jellemző a „körte” alak, a férfiak alakja inkább az almához hasonlít. 
Egyértelmű tehát, hogy vannak a zsírosodásban különbségek – a nemek között  és a két területen (has és fenék/comb) található zsírszövetek között is.

Különbségek a hasi és a fenekeken található zsírszövet között

Ebben a cikkben a has ill. a fenék/comb régió bőralatti (subcutan) zsírszövete közötti különbségeket fogjuk megvizsgálni. 
A vizsgálatok kimutatták, hogy a két területen található zsírszövet között mennyiségi és minőségi különbségek is vannak.

Ezek elsősorban a következők: 

• Az adrenalin és noradrenalin kisebb zsírégető hatást fejt ki a combokon található zsírszövetben, mint a hasi zsírszövetben.[1,2] Ez részben annak köszönhető, hogy ezeken a területek megjelenik az ún. α2-receptor. Az adrenalinnak és a noradrenalinnak több típusú receptora van, melyek eltérő hatást váltanak ki. A zsírsejteken elsősorban β-receptorok találhatók – melyekhez kötődve az adrenalin és a noradrenalin kiváltja a zsírok felszabadítását az adott sejtben. Az α2-receptor ezzel szembe lekapcsolja a lipolízist. Ha egy sejten mind a kettő jelen van, akkor a receptorok arányától függően azért még lehet zsírbontás – de jóval kisebb mérték, mint a csak β-receptort tartalmazó sejtekben.

• A kortizol a periférián (kezek, lábak) fokozza a zsírok lebontását és a szabad zsírsvak felszabadítását. Van azonban egy enzim, ami a periférián nincs jelen, de a zsigeri zsírszövetben található zsírsejtekben megjelenik, amelynek köszönhetően a kortizol ezekben a sejtekben zsírraktározáshoz vezet. Ennek eredményeként, amikor valakinek magas a kortizol szintje, akkor a lábai és karjai vékonyak és zsírtalanok, miközben központi (viszcerális) elhízásban szenved.[3]

• A combokon található zsírszövetben az az enzim, ami a zsírok vérből történő felvételét segíti elő aktívabb – tehát itt több zsírt képesek a sejtek a vérből felvenni és raktározni.[2]

• A fenék és combok zsírszövetében kisebb az érsűrűség és alacsonyabb a keringés – a megfelelő keringés pedig kulcsfontosságú a zsírégetéshez.[4]

• A hasi zsírszövetben található sejtekben az inzulin zsírégetést gátló hatása kevésbé érvényesül, mint a gluteofemorális területen.[2] 

Két külön krém a két különböző problémára

Összefoglalva látható, hogy a két zsírszövet között jelentős különbségek vannak. Gyakran kérdezik, hogy miért van két krém, illetve mi lesz, ha csak az egyiket használják, de mind a két területre. A válaszom mindig ugyanaz: lesz eredménye, de nem olyan jó, mintha mindent a megfelelő helyen alkalmaznánk – hiszen az egyes krémek az egyes területek igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve.



Termékek, amik érdekelhetnek:

ABS OF STEEL

ABS OF STEEL

Ár: 13990

BUNS OF STEEL

BUNS OF STEEL

Ár: 13990

BIKINI FORMA CSOMAG

BIKINI FORMA CSOMAG

Ár: 27980 Ft

Kedvezményes ár: 26580 Ft

FESZES BŐR CSOMAG

FESZES BŐR CSOMAG

Ár: 34970 Ft

Kedvezményes ár: 33220 Ft




1. J Clin Invest. 1985 Jun;75(6):1973-6. Fat cell metabolism in different regions in women. Effect of menstrual cycle, pregnancy, and lactation. Rebuffé-Scrive M, Enk L, Crona N, Lönnroth P, Abrahamsson L, Smith U, Björntorp P.
2. Endocr Rev. 2000 Dec;21(6):697-738. Subcutaneous and visceral adipose tissue: their relation to the metabolic syndrome. Wajchenberg BL1.
3. Hum Reprod. 1997 Oct;12 Suppl 1:21-5. Hormonal control of regional fat distribution. Björntorp P1.
4. Int J Obes Relat Metab Disord. 1992 Nov;16(11):875-9. Subcutaneous adipose tissue blood flow in the abdominal and femoral regions in obese women: effect of fasting. Engfeldt P1, Linde B.